Az interjút készítette: Jenny Cooney Carrillo 
Fordította: Zsu 

Lehet, hogy Legolas-t játssza, a Gyuruk Ura egyik legfontosabb karakterét, de Orlando Bloom szinte ismeretlen. 
Orlando Bloom, a Gyuruk Urában debütál, a tünde Legolas-t játssza, aki otthon van a kardforgatásban és az íj 
használatában, és a Szövetség útján a tündéket képviseli. A fiatal angol, aki a Guildhall-i dráma suliban szerezte 
meg diplomáját, iszonyatosan örül a karrierje fellendülésének, és büszkén mutatja új tetoválását, mely örökre jelzi, 
részvételét a Szövetségben. 


JCC: Mind a 9 szövetséges tagnak megvan a 9-es tünde tetoválás. Hol van a tied? 
Orlando: A karomon (büszkén hajtja fel ingjét, hogy megmutassa). Mindenféle helyekre tetettük. Azt hiszem 
Elijah (Wood, Frodo) a hasára tetette, ami nem mindennapi.


JCC: Mikor olvastad eloször a könyvet? 
Orlando: 14 éves koromban vettem a kezembe legeloször a könyveket. Körülbelül a feléig jutottam, amikor megzavarodtam, és inkább a sport, a zene és a lányok érdekeltek. A szerepekre való jelentkezésnél került a kezembe ismét. Új Zélandra mentem, a könyvek segítségével mindent megtudhattam a karakterrol, vagy bármi másról. Jó volt, hogy velem voltak a könyvek, mert így hivatkozhattam rájuk a forgatás különbözo szakaszaiban. 


JCC: Tetszett a könyv, mikor eloször próbáltad elolvasni?
Orlando: Imádtam, de tényleg nem volt rá elég idom. Ez egy nyári szünet alatt történt, és én 
meg egyszeruen megzavarodtam. A film befejezése óta viszont állandóan kölcsönadogatom a könyveket
a barátaimnak, mondván, hogy "Ezt el kell olvasnod!", mert tényleg nagyszeru élményt nyújt. 
Azok, akik nem olvasták a könyvet, imádni fogják a filmet azért, ami. Lényegében ez egy gyönyöru történet, 
és egy hatalmas könyv. Tolkien a történelem professzora volt, és mindent pontos adatokkal támasztott alá. 
Ez lehet zavaró is, de csak azoknak, akik csak a filmet nézik meg, a lényeget megértik, de elvesznek ebben 
a világban. A könyv egy izgalmas utazás, ami oda repít, ahova Te akarod, hogy repítsen. 

JCC: Milyen volt Új Zélandon?
Orlando: 18 hónapig tartott a forgatás, és ez volt életem legnagyszerubb élménye. Egy ilyen muvön dolgozni,
és egy ilyen karaktert játszani, igazi kihívás volt. El kellett merülnöm ebben a világban. Elég szürreálisan 
hatott, hogy Új Zélandon orkokkal, és szörnyekkel egy asztalnál kajáltam. Végtére is csak nagy fiúk! Teljesen 
elvesztem abban a világban.

JCC: Milyen tréningeken kellett keresztül menned? 
Orlando: Én érkeztem meg a helyszínre legeloször a szereplok közül, és az elso dolog, amit 
a kezembe nyomtak, az egy íj volt! Elkezdtem az íjat használni, és megbirkóztam vele, szóval 
a hét végére már papírtányérokra lövöldöztem az égbe, hogy valami igazi, dinamikus mozgást vigyek az 
íj használatába. Ez Legolas egész testére kiterjedo mozgás volt, szóval nagyon jártasnak kellett lennem ebben. 
A lovaglás ugyancsak nagyon fontos volt, foleg a 2. filmben, ahol rengeteg a lovaglós jelenet. A tünde harcmód, 
egy európai-ázsiai harcmodoron alapul, így ezeket a két-pengés stílusokat is meg kellett tanulnom. Lényegében, 
a nap végére egy olyan mozdulatot kellett megtanulnom, ami lassú volt, de mégis mutatós a kamerának. 

JCC: Milyen fontos volt a karakter fizikai megjelenése? 
Orlando: Ránéztem Legolasra, és azt gondoltam, ezt a karaktert még sosem látták, a Tündék halhatatlanok, 
emberfeletti erejük van, és hosszú ideje élnek a Földön. Nagyon kecsesek, elegánsak. Szóval sok idot töltöttem 
a karakter fizikai tulajdonságainak kidolgozásán, hogy fejlesszem "Tünde" tulajdonságaimat. Úgy kellett tennem, 
mintha lennének ilyenjeim. 

JCC: Volt valami előnyöd, hogy ezt a karaktert játszottad? 
Orlando: A Dráma suliba jártam még, mikor a szereploválogatás megkezdodött, és mindenki, akit csak ismertem, 
jelentkezett egy szerepre. Eloször egy másik karakterért mentem, de az késobb elkelt, szóval megkértek, 
hogy nézzek utána Legolas-nak.. Nagyon izgatott lettem. Visszamentem, elolvastam a könyveket, és megpróbáltam 
kideríteni, ki is ez a karakter valójában. Nagyon izgatott lettem, mikor felkértek, hogy játsszam el Legolas-t.

JCC: Mennyire hiteles a mozifilm? 
Orlando: Habár ez egy fantasy-film, olyan valós, amilyen csak lehet. El kellett képzelni, hogy a közönség majd 
megveszi a jegyét, és egy elso osztályú utazást kap Középföldére. Tehát elég nagy hangsúlyt fektettek a kosztümökre, 
és a díszletekre. Az Új Zélandi területek lehetoségeit teljesen kihasználták.

JCC: A 18 hónap után biztosan nagyon otthonosan mozogtál Új Zélandon. 
Orlando: Az otthonom volt. Új Zélanddal kapcsolatban nagyon jó érzéseim vannak, és tényleg akarok 
venni majd egy kisebb földet, foleg azután, ami most a világban folyik, mert Új Zéland most nagyon 
biztonságosnak tunik. 

JCC: Mikor ébredtél valóban a tudatára ennek a projectnek a hatalmasságára?
Orlando: Mikor megérkeztem Új Zélandra, az elso utam a speciális effektek stúdiójába tartott. 
Egy egész raktár volt tele a fegyverzettel, a fegyverek ezres sorokban sorakoztak, és ez volt az 
elso pillanat, amikor azt mondtam 'Te jó Isten, ez hatalmas!' . De igazán csak akkor tudtam elhinni, 
hogy én ebben benne vagyok, amikor már úgy 1 hónapja forgattunk. Láttunk pár korábban felvett jelenetet, 
amit Peter azért mutatott meg, hogy huségesek, és erkölcsösek maradjunk. Ekkor ébredtem rá, és értettem 
meg, hogy én ennek tényleg részese lehetek. De elhinni még mindig nagyon nehéz! 

JCC: És most, hogy a Gyuruk Ura ilyen sokat jelent az embereknek. Most jobban a tudatában vagy? 
Orlando: Egy picit technofób vagyok, de tudatában vagyok annak, hogy a film miatt rengeteg weboldal 
készült a film, illetve egyes karakterek tiszteletére, ami hihetetlen számomra. Bárhova megyek, 
a Gyuruk Ura mindig beszédtéma, és úgy tunik, mindenki szereti, és van valamilyen élménye ezzel kapcsolatban. 
Az én karakteremnek is van egy pár weboldala, és már bele-bele nézegettem néhányba. Eléggé meghatódtam, 
de még nem ismertem ki ezeket teljesen. 

JCC: Volt olyan ember a forgatáson, aki nem olvasta a könyveket? 
Orlando: Dehogy! Elolvastam a könyveket, és eléggé kimuveltem magam ebbol a világból, de ha bármi kérdésem volt, 
hogy hol tartunk, vagy hogy éppen mi történik ennél a pontjánál a történetnek, valaki mindig segített, és pontosan 
tudta mi folyik ott. Peter már korábban mondta ezt, de ez valóban egy rajongók által rajongóknak készített film. 
Mindenki rajongó volt. 

JCC: Mennyire voltak kényelmetlenek a fülek? 
Orlando: Meglepo, de egyáltalán nem voltak kényelmetlenek, kivéve, hogy 2 óráig tartott felrakni oket. 
Az egyetlen dolog, ami a súlya miatt kényelmetlen volt, az a nyíl tartó. Egyszer a paróka nélkül mentem
haza, de a füleimet magamon hagytam, mert kaptam pár óra szünetet az éjszaka közepén. 
Behuppantam az akkori barátnommel az ágyba, és reggel úgy ébredtem, hogy az egyik fülem a párnához 
ragadt, a másik pedig a normális alakjában megmaradt. Fotókat készítettünk róluk, és röhögtünk egy jót. 
Szerettem kimenni velük, de a rengeteg biztonsági intézkedés miatt nem mehettem el mondjuk egy bárba, vagy 
ilyesmi! A kocsiban is már kapucnis kabátot kellett volna viselnem, ha a forgatásról a fülekkel mentem haza, 
mert a biztonsági intézkedések szigorúak voltak. 

JCC: Mennyire viselt meg ez a szigorú elovigyázatosság? 
Orlando: Nem mondhattam semmit, nem fényképezhettünk. A sok korlátozás, zavaró volt, de ha belegondolsz, 
a forgatás 18 hónapig tartott, ha nem tartatták volna be ezeket a szigorú intézkedéseket, sok dolog kiszivárgott 
volna. Ezek a filmek a következo 3 évben, évenként fognak megjelenni, szóval nagyon óvatosnak kellett lennünk. 
Ha bárki látott volna akár egy kis képet is a következo két filmbol, az azt gondolta volna 'Oh, nos, én már láttam, 
hogy azok a dolgok hogyan is fognak kinézni!' , és talán azt gondolnák, hogy már egyáltalán nincs semmi új 
vizuális meglepetés. 

JCC: Egyetértesz a 3 film évenkénti megjelenésével? 
Orlando: A filmek furcsa, és csodálatos dolgok, amik bármik lehetnek, de abban egészen biztos vagyok, 
hogy egy szeretni való munkára vállalkoztunk. Ha sok energiát, és törekvést fektetsz bele valamibe, az elobb 
utóbb viszonozza. 

JCC: Épp most fejezted be Ridley Scott filmjét, a Black Hawk Down-t (A Sólyom végveszélyben). 
Mennyire volt más ez a film? 
Orlando: Ridley Scott az egyik legnagyszerubb rendezo. Habár a Gyuruk Ura egy sokkal masszívabb 
filmnek tunt, az Új Zélandi forgatás, és a barátok (mert azok lettünk), ellenére, ezt sokkal kisebb dolognak 
éreztem utólag. Ridley filmjét hatalmas kihívásnak éreztem, és nagyszeru tapasztalat volt.

JCC: Megkönnyebbültél, hogy végre a mozikba került a Gyuruk Ura? 
Orlando: Izgatott vagyok, de ideges is. Hogy készíted fel magad arra, amit mindenki mond, hogy mit 
fog ez az egész jelenteni, amikor kijön a film? Nem tudod, nem igaz? De abban biztos vagyok, hogy már 
az összes Legolas-os viccet hallottam. 'Legolas a pub-ban..' és a 'Tényleg szoke vagy?' . El tudod képzelni.
Meg fogom kapni a magamét.